Iskolatörténet

Mielőtt iskolánk alapításáról szólnék, szeretném bemutatni városunkat. Tiszaújváros Miskolctól délkeletre, a Sajó torkolatánál, a Tisza jobb partján fekszik. Vegyipari és energiatermelő központ a honfoglalás kori Tiszaszederkény határában.
Az új ipari bázis építése az ötvenes években kezdődött felhasználva a borsodi szenet, a közeli folyóvizet, a szabad munkaerőt.
1953 és 1959 között felépült a Tisza I. Hőerőmű, az első turbina már 1957 augusztusában energiát adott.
A Tiszai Vegyi Kombinát első gyáregységében, a Festékgyárban 1961-ben indult a termelés. A Tiszai Kőolajipari Vállalat 1979-ben kezdte működését. Több más vállalat, szövetkezet is alakult városunkban. Az ideköltözők számára lakásokat, üzleteket, óvodákat, iskolákat – várost kellett építeni. 1955-ben a TVK beruházásában építették az első lakótelepeket. Ma már található a városban családi házas lakónegyed is. Tiszaújvárosban jó az ellátás, korszerű az úthálózat, fejlett a szolgáltatás. Bár a válság hatása érezhető, nő a munkanélküliség, megszűnnek vállalatok, intézmények, de az önkormányzat is igyekszik fenntartani a város normális működését; biztosítja a hat általános iskola, a zeneiskola, a két középiskola, a kollégium számára szükséges eszközöket is. Tiszaszederkényt 1966. április 2-án nyilvánították várossá, 1970-ben neve Leninváros lett, majd 1991-től lakossági szavazás alapján Tiszaújváros.
Iskolánk 1963-ban az akkori egyetlen újvárosi általános iskolában (a jelenlegi Kazinczy Ferenc Református Általános Iskolában) kezdte munkáját. Ekkor egy gimnáziumi és egy szakközépiskolai (szabályozás­technikai műszerész) osztály indult. Egy tantestületben dolgoztak az általános és középiskolai tanárok; Bodnár Elemér volt az igazgató, a középiskolai munkát igazgatóhelyettesként Olasz Gyula irányította.

A szakközépiskolai osztály tanulói 4+2-es bontásban, a szakmai gyakorlatot heti 2 napban a Tiszapalkonyai Hőerőmű Vállalatnál végezték, a szakmai elméletet az erőmű mérnöke óraadó tanárként tanította.
Az iskolában nagy volt a zsúfoltság, három műszakban tanítottak: délelőtt, délután és este (a dolgozók iskolájában).
Ezért 1966-ban új, 12 tantermes épületbe költözött a középiskola, ahol 8 tanulócsoportban 281 tanuló kezdte az új tanévet. Itt, a jelenlegi Kazinczy Közösségi Házban alakult meg az első önálló tantestület Bodnár János vezetésével. Tagjai:

• Balla Balázsné
• Bazsó Jánosné
• Bodnár János
• Bodnár Jánosné
• Buzás Bálint
• Buzás Bálintné
• Fazekas Miklós
• Gáspár Gyula
• Gáspár Gyuláné
• Magyari Árpád
• Magyari Árpádné
• Olasz Gyula
• Szalay Miklósné
• Takács Józsefné
• Tóth Ágnes
• Tóth Imréné
• Vajda József
• Varga Józsefné
• Virágh Miklósné

Ekkor is egy gimnáziumi és egy szakközépiskolai osztály tanult egy évfolyamon, de az első műszerészosztály után vegyészosztályokat indítottak. Ők először a TVK tanlaboratóriumában végezték a gyakorlatot, majd 1966-tól egy régi felvonulási épületben rendezték be az iskolai laboratóriumokat. Sokat segített ebben a munkában az iskola műhelyfőnöke Virágh Miklósné, aki fáradhatatlanul „kéregette” a vegyszereket, eszközöket a TVK-tól, főiskolától, más laboratóriumoktól. Ő állította össze az 1969-ben megnyílt új épületben is a laboratóriumok felszerelését.
1967-ben nyílt meg a Középiskolai Diákotthon, első igazgatója Takács Józsefné volt.
Ebben az évben érettségizett az első két osztály. A végzősök ballagtak mindkét iskolában, emlékezetes ünnepség keretében búcsúztak az iskolától, tanáraiktól, egymástól. Fokozatosan kialakult az iskolai ünnepségek, a szerenád, a ballagás rendje.
Érettségi idején, nyáron az osztályok kirándulni mentek, építőtáborokban dolgoztak, szép eredményeket értek el ott is.
1969 szeptemberében elkészült iskolánk jelenlegi épülete 22 millió forint költséggel.
Év elején a tantestület a gyerekekkel együtt lelkesen dolgozott, takarított, hogy a tanítás időben megkezdődhessen. A tantermek, műhelyek, laboratóriumok berendezése is rájuk várt. Sokat segítettek az üzemek, főleg a TVK brigádjai.
Az ünnepélyes avatást 1970. március 21-én tartották, az iskola felvette Kun Béla nevét. Ettől kezdve Kun Béla Gimnázium és Ipari Szakközépiskola volt az intézmény hivatalos elnevezése.
Ebben a tanévben kezdődött a gépészképzés, két osztály indult. Az elméletet gépészmérnökök, a gyakorlatot technikus tanárok vezették, a nyári gyakorlatot a TVK gépgyárában végezték a tanulók.
A vegyészeknek szintén mérnökök tanították az elméletet, technikusok a gyakorlatot, a 24 napos, napi 8 órás gyakorlatot a TVK üzemeiben töltötték. A szakmai képzésben eleinte gyakran alkalmaztak óraadó tanárokat, míg az iskolának kialakult a megfelelő szakember csoportja.
A szakoktatást az üzemek szakember szükséglete határozta meg, ezért vegyészeket, géplakatosokat, általános karbantartókat, néhány évig esztergályosokat, erőműgépészeket képeztek.
A vállalatok tanulmányi ösztöndíjakat alapítottak, segítettek a tanulmányi kirándulások, sportrendezvények szervezésében. Sokan jelentkeztek szakképző osztályainkba, a vegyész osztályokban eleinte felvételi vizsga is volt.
Az iskola szakköröket, felvételi előkészítőket szervezett. A Derkovits Művelődési Központtal több tanévre megállapodást kötöttünk. Ez a társintézmény is szakköröket, tanfolyamokat, különböző foglalkozásokat szervezett hátrányos helyzetű tanulóink felzárkóztatására. Nagy eredmény volt, hogy a jelentkezők 60-70%-át felvették főiskolákra, egyetemekre.
A hetvenes évek elején befejeződött a laboratóriumok, műhelyek berendezése, a sportudvar kiépítése.
Megalakultak a munkaközösségek, tagjaik kidolgozták az egységes követelményrendszert, bekapcsolódtunk az országos versenyekbe.
Iskolai ünnepségeken, megyei – országos versenyeken szépen szerepelt énekkarunk, megszülettek első sportsikereink.
1972 novemberében átadták az iskola 6000 kötetes könyvtárát, ma több mint 16000 dokumentum (könyv, hanglemez, kazetta stb.) található ugyanitt. A „hőskorszakhoz” tartozott a dolgozók esti gimnáziumi tagozatának beindítása, melynek során 1978-ig 177 felnőtt szerzett érettségi bizonyítványt.

1969-ben az új, nagy épületben lehetővé vált, hogy két gimnáziumi és két gépészosztályt szervezzenek. Ettől kezdve évente öt osztály indult:
Az osztályok létszáma 25-30 fő, az iskolai létszám évente 500 fő körül alakult. Az érettségi anyakönyvek szerint bukás ritkán történt, tanítványainak jó eredménnyel végeztek. Sokan tanultak tovább, nemcsak a gimnazisták, hanem a szakközépiskolások is, ők főleg a gépész-, ill. vegyészmérnöki karokon. Évről évre egyre több tanulónk szerepelt sikeresen a megyei és az országos döntőkben is.
1977 óta negyedszázadon átrendezte iskolánk az Irinyi János Kémiaverseny megyei fordulóját a vegyész munkaközösség és a kémiatanárok közre­működésével.
Elkezdődött a nyelvvizsgák korszaka. Eleinte néhány, majd idővel egyre több tanulónk szerzett középfokú angol, német és orosz nyelvvizsga-bizonyítványt. Ezt elősegítette, hogy csoport­bontásban, tehát kisebb létszámmal tanulták a nyelveket, az iskola haladó csoportokat, szakköröket, nyelvvizsga előkészítő tanfolyamo­kat szervezett. Többször utaztak csoportok Angliába, a némettanárok nyári építőtáborba vitték gyerekeinket, ahol a munka mellett jó lehetőség nyílt a nyelvgyakorlásra, a német kultúra megismerésére, baráti kapcsolatok kialakítására. A német nyelv oktatása 1982-ben kezdődött el, rövid ideig szakkörben tanulhatták az érdeklődők a latin és eszperantó nyelvet is. Német és angol estek színesítették a nyelvoktatás folyamatát.
Az ifjúsági munka is élénk volt. Vetélkedők, rendezvények, akciók követték egymást, összekapcsolódott az irányító tanárok és a tevékeny, aktív gyerekek munkája.
Gyakori volt a társadalmi munka: osztály-, iskolatakarítás, őszi alma- és szőlőszedés, nyári építőtábor.
1975-ben megalakult a Magyar Vöröskereszt felnőtt és ifjúsági csoportja. Tagjai lelkesen terjesztették az egészséges életmód követelményeit, felléptek a dohányzás, alkoholizmus ellen. Patronáló tagként szerény összegekkel támogatták a szervezetet, ruhát, élelmiszert, játékokat, könyvet gyűjtöttek a rászorulóknak. A Sajószögedi Öregek Napközi Otthonának lakóit karácsonykor műsorral, kis ajándékokkal köszöntötték gyerekeink. Véradáskor tanáraink, néhány éve a 18 év feletti technikusi évfolyam tanulói is adtak – adnak vért. A mentőállomás dolgozóinak segítségével több éven át szerveztük az elsősegély-nyújtási versenyt, országos sikereket is elértek csapataink. A csecsemőgondozási tanfolyamot az 5. sz. Bölcsőde gondozónői tartották, nagyon népszerű és igen hasznos volt, gyakorlatban sajátították el a megfelelő módszereket. Megszilárdultak ünnepi szokásaink, kialakult a hagyományok rendje. Az elsősöknek ismerkedési estet szerveztek a felsősök, a harmadikosok rendezték a szalagavatót, a ballagást; az ünnepi műsort a negyedikesek állították össze. Igazán színvonalas, gazdag bemutatókat láthattunk, minden évfolyam igyekezett túlszárnyalni az előző évi sikert.
Vidám bálokat, klubesteket tartottunk, nevettünk a „bolond ballagásokon,” meghatódtunk az iskolarádióban, a Művelődési Központban rendezett ünnepségeken.
A gyerekek köszöntötték a nevelőket a nőnap és a pedagógusnap alkalmából, ezeket az ünnepeket hivatalosan a szakszervezet szervezte a tanárok számára. Többször volt ünnepi ebéd a kollégiumban, az MHSZ székházban. Újabban kedves színfolt a Valentin-nap ünneplése.
Tanulmányi kirándulásokat, többnapos utakat szerveztünk, az ország távolabbi vidékeire – Sopron, Pécs, Balaton, Szeged – is eljutottunk. Ilyenkor este színházba, táncolni mentünk a múzeumok, kiállítások megtekintése után.
1981-ben bevezették az ötnapos munkahetet az iskolákban. Hétvégén több lett a szabadidő, többet lehetett sportolni, túrázni. Házi bajnokságokat, őszi – tavaszi sportnapokat rendeztünk, honvédelmi rajzversenyeket, lövészversenyeket. Az Ifjú Gárda háromtusa versenyeken sok díjat, kupát nyertek a gépészek Ilics Gábor kolléga irányításával. Népszerűek voltak a „vizes napok” a TVK sporttelepen, korcsolyázni, úszni, kosarazni, focizni lehetett.
Szintén nagyon kedvelték gyerekeink az Országjáró Diákkörök hétvégi túráit is, ezeket Magyar József tanár úr szervezte. Sokan részt vettek az olimpiai ötpróbákon.
1977-ben átadták az új, 216 férőhelyes kollégiumot, ezután több vidéki gyerek tanulhatott nálunk.
1981-ben a diákotthont iskolánkhoz csatolták, 1990-ig egy tantestületben dolgoztunk. Korábbi jó együttműködésünk baráti kapcsolattá vált, amit a szétválás után is megőriztünk. Sok kellemes órát töltöttünk a kollégiumi ünnepségeken, fecskeavatókon.
Volt diákjaink öt-tízéves találkozói, az iskolai emlékek, élmények felsorolásával, az életben elért eredmények összegzésével megerősítenek bennünket, tanárokat abban, hogy a munka, amit végzünk, hasznos, szükséges, fontos.

1988. augusztus 31-én jubileumi tanévnyitó ünnepséget tartottunk az iskola alapításának 25. évfordulója alkalmából. Felavattuk a jubileumi emlékfalat, kitüntetéseket, emlékplaketteket vettek át az alapító tantestületi tagok. 1990 júniusában pedig megszületett a tanárok, tanulók döntése: iskolánk felveszi a kiváló író, reformpolitikus, miniszter, Eötvös József nevét.
Életéről, tevékenységéről kis emlékkiállítást rendeztek a történelemtanárok az első emeleti folyosón.
Szeptember 28-án megjelent újságunk, az Eötvözet első száma. Bali Istvánné, Bene Csaba, Kelemen Lajosné, Szalayné Meskó Kinga – az első szerkesztőség tagjai – segítették a diákok munkáját. Később Kecső Imre, Erdélyi Lajos és Halászi Aladár irányítják a szerkesztést.
Ez a tanévünk meglehetősen „zajos” volt. Az iskola vezetése elhatározta egy új szint építését az „A” épület tetejére, a városi tanács anyagilag támogatta a tervet.
Nehéz volt az állandó kopácsolás, építkezés közben tanítani, de az eredmény megérte. Több kisebb termet alakítottak ki, azóta ez a nyelvi szint, itt tartjuk az angol és német órákat.
Az angol nyelv tanítását több éven át angol anyanyelvű tanárok, asszisztensek segítették.
Minden évben sok tanulónk szerzi meg az egyre fontosabbá váló nyelvvizsga-bizonyítványt.
Az osztályok mindig jártak színházba, de felejthetetlen élmény volt, hogy az összes nevelő és tanuló együtt készült, utazott, örült, tapsolt. Sajnos a családok romló anyagi helyzete, az utazás és a színházjegy drágulása miatt ezt a jó kezdeményezést abba kellett hagynunk.
A tanulmányi kirándulások szervezésénél is döntő szemponttá vált a költségek csökkentése.
Bali Istvánné kórustáborokat szervezett Tiszalökön, az énekkar fellépett Ungváron és környékén, jutalomként megtekintették az ausztriai Szafari-parkot.
A Pántlika néptáncegyüttesben szereplő diákjaink beszámoltak külföldi élményeikről az Eötvözetben, az iskolarádióban. Ugyanígy angliai tapasztalataikról szóltak a nyelvvizsgára készülők.
Néhány szerencsés osztály tagjai az olasz tengerparton üdülhettek, görögországi táborozásban vettek részt.
A diákönkormányzat lelkesen dolgozott Farkasné Csuhai Csilla, majd Erdélyi Lajos tanárok vezetésével. Sok kedves ötlettel színesítették az iskola életét, például csibeavatók szervezésével, iskolacímer pályázattal, Eötvös-napok rendezésével.
1993. március 31-én és április 1-jén megrendeztük az első Eötvös-napokat, a régebbi szokásokat, hagyományokat – iskolanap, fordított nap, sportnapok – új ötletekkel frissítettük.
Volt diákigazgató-választás, diáktanárok tartottak órákat, rajzpályázat, kiállítás, Ki? Mit? Tud?, sportversenyek gazdagították a programot. Vendégeink – dr. Barsi Ernő Eötvös-kutató, a budapesti Eötvös József Gimnázium és a gyáli Eötvös József Közgazdasági Szakközépiskola tanárai, tanulói részt vettek a versenyeken, megismertük egymást.
1994-ben és 1996-ban is szerveztünk Eötvös-napokat, a tantestület döntése alapján azóta kétévenként tartjuk hagyománnyá váló rendezvényünket. Az erdélyi Barótról is érkeztek kedves vendégek. A programban új színfolt volt az osztályok csapatainak vetélkedője Eötvös életéről, tevékenységéről.
Mi, nézők minden résztvevőnek lelkesen tapsoltunk, valamint a tanulmányi és sportversenyek iskolai, megyei, országos győz­teseinek is, akik szintén ilyenkor vették át megérdemelt jutalmukat.
Az iskolai sportélet fejlesztésében nagy lehetőség, hogy 1994. november 11-én szép ünnepély keretében átadták az új tornatermet. A létesítmény 60 millió forintba került, amit az önkormányzat részben saját forrásból fedezett, részben pályázaton nyertük. Fel­épült egy 18x30 méteres tornacsarnok, egy 52 m2-es kondicionálóterem, öltözők s egy szabadtéri kézilabdapálya. Mindez nemcsak az iskolai sporttevékenységet fejleszti, hanem más egyesületek is igénybe vehetik új létesítményeinket.
A tanulmányi munkában újdonság, hogy 1991 szeptemberében megkezdődött a gépész- majd 1993 szeptemberében a környezet­védelmi technikusok képzése.
A gimnáziumban 1992 szeptemberében megindult a hatosztályos oktatás. Felvételi vizsga után kerültek a jelentkezők az H osztályokba. A „kicsik” jól beilleszkedtek az iskolai rendbe, szép eredményeket értek el, évek óta ők vezetik a tanulmányi eredménylistát és nyerik a megyei, országos versenyeket.
Végezetül szeretnék közölni néhány adatot a vegyes iskolák (gimnázium+szakközépiskola) sorrendjéről.
A Köznevelés 1993. május 28-i száma öt év (1988-1992) átlaga alapján rangsorolta a vegyes iskolákat. Az érettségizettek számához viszonyították a felsőoktatási intézményekbe felvettek számát. E szerint iskolánk 88 iskola között a 8-10. helyen végzett.
Két év múlva ugyanez a lap az Eötvös Gimnáziumot a 117 iskola között a 14. helyre rangsorolta, a hozott, illetve a szerzett pontok arányában pedig a 35. helyre.
Idén a felsőoktatási intézményekbe felvett és a középiskolában végzett tanulók arányát tekintve az Eötvös 133 iskola közül a 16., az 1995-ben jelentkezők nyelvvizsga aránya szerint a 12. lett.
Az 1995-ben Mezőkövesden szervezett matematikaversenyen iskolánk 6 tagú csapata kiemelkedő eredményt ért el. Balla Balázsné mint a matematika munkaközösség vezetője egy erdélyi kirándulást szervezett a versenyző fiatalok számára, hogy tisztelegjenek a Bolyai Múzeumban a nagy matematikusok előtt. Buzás Bálint igazgató úr elismerését úgy fejezte ki, hogy biztosította a versenyzők számára az iskola kisbuszát. Harkó Erzsébet Barótról származó matematikatanárnő közvetítésével a diákok részt vehettek az Erdélyben szervezett magyar gimnáziumok matematikaversenyén. Vendéglátónk a Baróti Gimnázium volt. Az iskolavezetést Szabóné Fónagy Erzsébet képviselte. Célunk az volt, hogy a Baróti Gimnáziummal testvériskolai kapcsolatot építsünk ki. A szíves vendéglátást 1996-ban viszonoztuk.

1996 szeptemberében indítottuk egy új osztályunkat fémtechnika szakcsoportban világbanki modellként. A tanulók négy évig gépész alapképzést kapnak, a két utolsó évben szakmai technikusi szintűt.
Szintén új képzésként kezdődött az akkreditált felsőfokú szakképzés érettségizettek számára.
Ez a kétéves nappali képzés nem adott diplomát, mégis felsőfokú szakismereteket szerezhetnek a végzősök. Választhattak műanyag-feldolgozói, környezetvédelmi, illetve erőműgépész ágazatot.
1998. szeptember 11-én 35 éves jubileumi ünnepséget rendeztünk az iskola tornacsarnokában, melynek keretében hallgatói fogadalomtételre is sor került. Ekkor indult ugyanis iskolánkban az Akkreditált Iskolai rendszerű Felsőfokú Szakképzés a Budapesti Műszaki Egyetemmel közösen, azóta képeztünk néhány éven át vegyipari-gépészmérnök asszisztenseket. A képzés beindítása előtt, még az oktatási programok kidolgozását is megelőzően a képzés megszervezésére, anyagi finanszírozására egy konzorciumot hoztunk létre, melynek tagjai a következő szervezetek voltak:

• Budapesti Műszaki Egyetem
• Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium
• Tiszai Vegyi Kombinát Rt.
• AES Tiszai Erőmű Rt.
• MOL Rt. Tiszai Olajfinomító
• Tiszaújváros Önkormányzata

Aztán ahogy változott az OKJ, szakmák tűntek el és új szakmák tűntek fel, úgy mi is kénytelenek voltunk ezeket a kihívásokat figyelemben venni és új szakokat indítani. A gépészet területén később gépipari minőségbiztosító technikusokat képeztünk, gépipari számítástechnikai technikusokat, majd eljutottunk oda, ahol most tartunk, tehát gépgyártás-technológiai technikus képzés történik az iskolában, és nagy szomorúságunkra, mivel nem volt rá igény, közben megszűnt a vegyészképzés. Így a vegyészképzést leváltotta a közgazdasági képzés maradt a két szakközépiskolai osztály, de már nem vegyész, hanem közgazdasági képzés; volt és maradt egy osztállyal a gépészképzés.

Az ezredfordulóhoz közeledvén új időszámításához érkezett a tiszaújvárosi középfokú oktatás. 2000-ben a település önkormányzata gazdasági megfontolásból közös irányítás alá vonta a középfokú oktatási intézményeket és a diákok kollégiumát. Kezdetben Középiskola és Kollégium, majd Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium néven folytatta tovább a munkát az intézmény. Csak a név változott, az iskola falai közt maradt minden a régiben. A fejlődés nem állt meg, hiszen magas szintű képzés és oktatás folyt az épültekben. Szinte a mai napig minden évben valami újdonsággal rukkol elő az iskola.
Így volt ez 2002-ben is, amikor a Nemzeti Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság felkérésére öt szakmában az iskola rendezhette meg a szakma kiváló tanulója versenyt. 2003 jubileumi év volt az „eötvös” életében, együtt ünnepeltek diákok, tanárok és a város az iskola 40. évfordulóján.
Az épületek korszerűsítése, komfortosabbá tétele a 2000-es évek közepén nagy lendületet vett. Ekkor zajlott az Eötvös épület nyílászáróinak a műanyag ablakokra történő cseréje. Az uniós előírásoknak megfelelően mind a két oktatási épületben megvalósult az akadálymentesítés, valamint a Munkácsy úti épületbe liftet szereltek. Ezt követően megtörtént a Rózsa úti épületben a tornaterem ablakainak a cseréje, valamint a folyosói szekrények teljes felújítása. Új tanulói asztalok, székek, folyosói lambériák és új tanári szobaberendezések kerültek a régiek helyébe. Új járólap burkolatot kaptak az aula, az összekötő- és a gépészfolyosók is.
A Brassai telephelyen 2005-ben a NyÁK labor átadásával új tanműhelyt kapott az iskola.
A térségi integrált szakképző központok (TISZK) létrehozásának az eredeti célja az volt, hogy a túlméretezett és szétaprózódott szakképzési intézményi hálózatot hatékonyabbá, az erőforrásokkal jobban gazdálkodó és a munkaerőpiac igényeire rugalmasan reagáló rendszerré alakítsák. A megalakult 16 TISZK pályázati programja 2008-ban zárult. Addig biztosítva volt számukra a működési és a fejlesztési feladatok ellátásához szükséges forrás. Örömteli tény, hogy 2009. november 1-től létrejött Miskolc, Mezőkövesd és Tiszaújváros önkormányzatának konzorciális együttműködése eredményeképpen a MITISZK Szakképzés-Szervezési Társulás. Ennek indoka, hogy a konzorciumi partnerintézmények és fenntartóik részéről felmerült az igény arra, hogy a korábbi években a partnervállalatoktól átvett fejlesztési támogatások egy részét a MITISZK-től a támogatást szerző intézményekhez kerüljön vissza, ott lehessen azokat felhasználni. A 2009/2010-es tanév második félévétől azonban diákjaink egy része igénybe veszi a Központi Képzőhely laborjait.
A nyelvi előkészítő képzés 2004-es beindulásával újabb lehetőséget kínál a diákoknak a gimnázium, de nemcsak az idegen nyelv tanulása kap fontos szerepet, hanem minden olyan sport, kulturális és tehetséggondozó program vagy tanórán kívüli lehetőség, ami a tanulók előre menetelét segíti.
A kétszintű érettségi 2005-ben történő bevezetésének két fontos indoka volt: a többszöri vizsgázás - érettségi és felvételi vizsgák - megszüntetése és a standardizálás, azaz a teljesítmények összehasonlíthatóságának biztosítása. A koncepció szerint a középszinten letett vizsga a középfokú tanulmányok lezárásának igazolására szolgált volna, míg az emelt szintű matúra a felsőoktatási intézményekbe való jelentkezés első feltétele lett volna. Ez volt tehát a szabály. A minisztérium végig a felsőoktatási intézményekre bízta, hogy megköveteli-e a jelentkezőktől az emelt szintű vizsgát vagy sem. A döntés következménye: a felsőoktatási intézmények – miközben állandóan a jelentkezők felkészültségét kritizálták – megelégedtek az alacsonyabb szintű vizsgával.
A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a pontszámítási rendszer sem támogatta az emelt szinten letett vizsgát, más utakon gyakran könnyebben össze lehetett gyűjteni a felvételhez szükséges pluszpontokat. E két tényező együttesen vezetett a kétszintű érettségi kiüresedéséhez, az emelt szinten letett vizsgák alacsony arányához. Ilyen előzmények után született meg az a képviselői indítvány, mely szerint 2012-től a felsőoktatási intézményekbe jelentkező diákoknak emelt szintű érettségi vizsgát kell tenniük.
Intézményünkben az őszi és tavaszi érettségi időszakban egyre magasabb az előrehozott érettségi vizsgát tevők száma, megkönnyítve a 12. évfolyam végén bekövetkező rendes érettségi vizsga terhét, illetve az emelt szintre való felkészülést.
Időközben digitális középiskolának is helyet adott az iskola a hátrányos helyzetű rászoruló felnőtteknek az érettségi megszerzéséhez.
A Magyar Köztársaság oktatási és kulturális minisztere Kiváló Érettségiztető Vizsgahely kitüntető címet adományozott iskolánknak 2009-ben.
A címet az a középiskola kaphatta meg, ahol a középszintű érettségi vizsgákat legalább három éven át magas színvonalon, hiba nélkül bonyolították le, emellett közreműködnek az október-novemberi vizsgaidőszak feladataiban, valamint az emelt szintű érettségi vizsgák megszervezésében. A kitüntető címet az országban mindössze 19 intézmény nyerte el.
Lehetőségeit kitárva az utóbbi 10 évben több országos programhoz, TÁMOP és TIOP uniós pályázathoz csatlakozott az iskola.
A tehetséggondozó program teret ad a képességek többirányú kibontakoztatásának, és lehetőséget biztosít a fejlődéshez. Az iskola vezetése és pedagógusai elkötelezettek a tehetséggondozás iránt. A hatékony munkavégzéshez megfelelő tárgyi és személyi feltételek állnak rendelkezésünkre. A tehetséggondozás színterei a szakkörök, és a tehetséggondozó műhelyek. Az Egységes Általános Iskolával konzorciumban a TÁMOP 3.4.3. pályázat keretében intézményünkben 3 tehetséggondozó műhelyben zajlik a munka.
2011. február 5-én a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács Akkreditált Tehetségponttá nyilvánította az intézményt.
A TIOP pályázatnak köszönhetően szeptembertől több terembe interaktív táblák kerültek, számítógépcserék történtek, a pedagógusok nagy része részt vett az interaktív tábla kezelését bemutató képzésen, és az ott megszerzett ismereteket sokan sikeresen használják fel tanóráik színesítéséhez.
A NAT bevezetésével egyértelművé vált, hogy 2011 őszétől át kell dolgozni a gimnáziumi, szakiskolai és a szakközépiskolai képzés tananyagtartalmait. Ez alapvetően a közismereti tantárgyakat, valamint a gyakorlati képzést érintette. Az érintett munkaközösségek vezetői a tantárgyprogramokat határidőre átdolgozták.
A 2011/2012-es tanévnek a vége több szokatlan eseményt is hozott. Utoljára tettek szakmai vizsgát a női szabó tanulóink, ugyanis 22 év után megszűnt iskolánkban ennek a szakmának az oktatása.
Ugyancsak szomorú tény, hogy az AES Tisza II. erőmű tavaszi bezárása következményeként kénytelenek voltunk kiköltözni az Erőmű területén lévő tanműhelyünkből, ahol 28 évig oktattuk tanulóinkat.
A nyári termelési gyakorlat nagy feladata az Erőmű tanműhely használható anyagainak és eszközeinek visszabontása, és az új oktatási helyszínek kialakítása az iskola területén a központifűtés-és gázhálózat rendszerszerelő, valamint a villanyszerelő tanulóink részére.

A 2012-es év folyamán Önkormányzati támogatással drogprevenciós előadássorozatot szerveztünk, mely a következő tanév során is folytatódott. Az előadó 5 tanítási napon látogatott el intézményünkbe, és arra törekedtünk, hogy minél több osztály részt vehessen a foglalkozásokon. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink megfelelően tájékozottak legyenek a témában, s aki esetleg személyesen is érintett, talán segítséget kér, aki pedig bizonytalan volt, az előadás hatására végleg elutasítóvá vált.
A foglalkozások visszhangja rendkívül pozitív volt, a gyerekek lelkesen meséltek a tapasztalataikról, a résztvevő kollégák új ismeretekkel és módszerrel gazdagodtak, melyeket a későbbiekben hasznosítani tudnak tanóráikon. Januárban Nyitott Bíróságok címmel tartottak összesen 15 osztálynak előadást a Tiszaújvárosi Bíróság munkatársai. Az Országos Bírósági Hivatal hirdette meg a programot, ennek célja volt, hogy a fiatal korosztály betekintést nyerjen az igazságszolgáltatás munkájába és alapvető jogi ismereteik bővüljenek.
Az OTP Zrt. Tiszaújvárosi Fiókjának igazgatója 2013 áprilisában több osztálynak tartott tájékoztatót a gyakorlati ügyintézéssel, a pénz világával kapcsolatban, és egy versenyt hirdetett diákjaink körében.
Az Útravaló program egy esélyegyenlőségi ösztöndíjprogram, amelybe intézményünk is bekapcsolódott. Alprogramjai az Út az érettségihez és Út a szakmához alprogram, melyekben éves szinten átlagban 8-10 tanár, 12-15 diák vesz részt.
A közösségi szolgálat bevezetése a Köznevelési törvényhez köthető, azaz 2016. január 1-je után az érettségi bizonyítvány kézhezvételének feltétele, hogy a tanulók a középiskolai évek alatt legalább 50 óra közösségi szolgálatot teljesítsenek. Az iskola felvette a kapcsolatot több szervezettel, köztük a B.-A.-Z. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Magyar Vöröskereszt, Óvoda, Csemeteház, Triatlon klub vezetőivel, ahol diákjaink teljesítik a kötelezően előírt órákat.
Az új nemzeti köznevelési törvény értelmében 2013. január 1-jétől intézményünk állami fenntartásba került. A 2013/2014-es tanév képzési struktúrája változatlan az előző évekhez viszonyítva, a hároméves szakiskola kivételével.

GIMNÁZIUMI KÉPZÉS

• 4 évfolyamos általános tantervű
• 4 évfolyamos emelt szintű informatika
• 5 évfolyamos (angol nyelvi előkészítő, majd 4 évfolyamos angol emelt szintű)
• 6 évfolyamos

• 4 évfolyamos gépészet
• 4 évfolyamos közgazdasági
• 4 évfolyamos elektrotechnika-elektronika
• 4 évfolyamos ügyviteli

• 3 évfolyamos ipari gépész
• 3 évfolyamos hegesztő
• 3 évfolyamos központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő
• 3 évfolyamos villanyszerelő

• Gépgyártástechnológiai technikus
• Pénzügyi, számviteli ügyintéző
• Elektronikai technikus
• Ügyviteli titkár

Az utóbbi tanévekben is kimagasló, országos eredményeket értek el diákjaink az OKTV és OSZTV versenyeken, valamint kiváló sportolók is nevelődnek nálunk, hiszen országosan jegyzik atlétáinkat és kosarasainkat is. Ha a kiváló tanári felkészítő munka a tehetséges tanuló szorgalmával párosul, akkor ez a tudás a középiskolánk országos jó hírnevét is öregbíti. Őrizzük iskolai hagyományainkat: csibeavató, kopaszavató, idegen nyelvi szakestek, szalagavató, Eötvös bál, diákönkormányzati nap, a csibetábor és a kockatábor. Gyakoriak a mozi- és színházlátogatások, osztálykirándulások és az erdei iskola a hetedikeseknek. Immár hagyomány az is, hogy az Eötvös diákszínpad színvonalas műsoraival ünnepelünk nemzeti ünnepnapjainkon.

2014. szeptember 1-jével újabb változás következett be a középiskola életében. 14 tanév után ismét külön folytatja útját a gimnázium és a szakképzés. Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium néven gimnazistákat, közgazdászokat és kifutó rendszerű gépészeti szakközépiskolásokat oktatunk. A szakképzéssel a Tiszaújvárosi Brassai Sámuel Szakképző foglalkozik. Az Eötvös tantestülete 60 fő, tanulói létszáma 760 főből áll.

Intézményünk az állami fenntartás alatt tiszta profilú gimnáziummá vált. A kifutó rendszerű gépészeti szakközépiskolások utolsó osztályát 2017-ben ballagtattuk el és utána már nem indíthattunk közgazdász képzést sem. 2020-ban a szakképzés végérvényesen megszűnt az Eötvösben. Közben a gimnáziumi képzésben is történtek változások. 2018. szeptember 1-jétől az 5 évfolyamos angol nyelvi előkészítővel induló osztály helyett 4 évfolyamos, angol nyelvből emelt szintű oktatást biztosító gimnáziumi osztályt indítunk. Ezzel párhuzamosan - a kifutott gépész helyett - emelt dráma-média tagozatos gimnáziumi osztályba vártuk a hozzánk jelentkező diákokat. Ez a képzés a kerettantervi változásokat követve magyar tagozatos osztályra váltott 2020-ban, majd 2022-től - a csökkenő gyermeklétszám miatt - indításához nem kaptunk fenntartói engedélyt. Így alakult ki, hogy a hat évfolyamos gimnáziumi osztályunk mellett négy évfolyamos osztályokban általános tantervű, emelt matematika és emelt digitális kultúra (informatika), valamint emelt angol gimnáziumi képzéseket indítunk.

Intézményünk olyan alkotó emberi és szellemi környezet, amely alkalmas és képes is a folyamatos megújulásra. Hiszünk abban, hogy olyan arculattal rendelkező gimnáziumot tudunk működtetni, amely teljesíteni tudja a mindenkori „megrendelők”, a partnerek igényeit, ugyanakkor színes, differenciált tevékenységi rendszerével a személyiséget tisztelő, azzal együttműködő, pedagógiai módszereiben és programjában mindig megújuló korszerű iskola.

A hat évfolyamos általános gimnáziumi képzés során a tanulók tantárgyanként az általános iskolában elsajátított tananyagon alapuló, életkorukhoz igazodó oktatásban részesülnek, melynek célja az általános iskolai és a gimnáziumi tananyag közötti átfedések, ismétlések kiküszöbölése. Az arányos tantárgyfelosztás eredményeként sokan az alapórákon megszerezhetik az emelt szintű érettségihez szükséges kompetenciákat és tudást.

A négy évfolyamos, általános tantervű osztályt azoknak a nyolcadikosoknak ajánljuk, akiknek még nincs határozott továbbtanulási elképzelésük. Ennek a képzésnek a célja, hogy minden tanuló képességeinek megfelelően készüljön fel az érettségi vizsgára, és a továbbtanulni kívánó diákok sikeres emelt szintű érettségit tegyenek, illetve annak a tudásnak a megalapozása, amely a felsőfokú tanulmányok folytatásához elengedhetetlen.

Az emelt szintű matematika képzés célja a matematikai gondolkodásmód fejlesztése, mely következetességre, lényeglátásra, logikus gondolkodásra és pontosságra nevel, ill. jó rendszerező képességet alakít ki. A matematikai értékek megismerésével és a matematikai tudás birtokában a tanulók hatékonyan tudják használni a megszerzett kompetenciákat az élet számos területén.

Az emelt szintű digitális kultúra képzésre olyan diákok jelentkezését várjuk, akik szeretnék megtanulni a programozás, az adatbázis-kezelés és a számítógép-hálózatok mélyebb összefüggéseit is. A képzés célja az informatika területe iránt érdeklődő tanulók felkészítése magas szintű informatikai ismeretekre, emelt szintű érettségi vizsgára, a továbbtanulásra.

Az angol nyelvből emelt szintű oktatás célja az, hogy a diákok a gimnázium elvégzése után kiváló nyelvtudással rendelkezzenek, és bármilyen felsőoktatási intézményben, bármilyen szakon – akár angol nyelven is – folytathassák tovább tanulmányaikat.

Intézményünk a hagyomány- és értéktisztelet átadásával, a komplex tanulói személyiség-fejlesztés jegyében neveli és oktatja az ifjúságot. Hisszük, hogy csak közös munkával (tanár – diák – szülő) és támogató háttérrel érhetünk el kitűzött célunkhoz, amely nem más, mint az erkölcsi értékeket tisztelő és elfogadó, tájékozott, gazdag elméleti és gyakorlati ismerettel rendelkező, így az érettségi és a felvételi követelményeit teljesítő, egyénileg sikeres, a közösség szempontjából pedig értékes, társadalmi szerepeit ismerő és vállaló állampolgár nevelése.

A tanulói személyiség és közösség fejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási óra. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a kevésbé jók felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli (OKTV, OÁTV, közismereti tanulmányi versenyek) versenyeken való részvételre is felkészítjük. A Tiszaújvárosi GIMI Diáksport Egyesület szakosztályai és sportcsoportjai a tanórai testnevelésórákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, a szabadidő hasznos eltöltését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház-, mozi- és múzeumlátogatások, kiállítások megtekintése stb.).

A valahova tartozás tudatát, a közösségi eszmék és értékek megbecsülését a hagyományok közvetítik. Gimnáziumunk ápolja, őrzi és folyamatosan bővíti hagyományait. A rendszeresen ismétlődő események, a tudatosan kialakított szokások erősítik az iskolához való tartozást:

• minden tanévet ünnepélyes tanévnyitóval kezdünk, tanévzáró ünnepséggel zárunk,
• nemzeti ünnepeinkről iskolai ünnepség keretében az Eötvös diákszínpad színvonalas műsoraival emlékezünk meg,
• a 11. osztályosok szervezésében valósul meg a „csibeavató” (a kezdő évfolyamos tanulók fogadalomtétele),
• iskolai ünnepséget szervezünk a végzős diákok szalagtűzése és ballagása alkalmából,
• a diákönkormányzat irányításával rendezzük meg az adventi időszak ünnepváró eseményeit, farsangi időszakban az Eötvös-bált, ezt követően a Valentin-napot,
• tavasszal tartjuk az „Eötvös kulturális és sportnapok” -at, melynek keretében többek között „A színpad a Tiéd!” rendezvény, diákönkormányzati nap, házi bajnokságok döntőinek lebonyolítására kerül sor,
• évente szervezünk diákjaink számára táborokat: Csibetábor, Koczkatábor, Sítábor.

Munkánk sikerességét igazolja, hogy a gimnázium tanulmányi átlaga évek óta 4 egész feletti, és több tantárgyból jeles érettségit tesznek diákjaink (emelt szinten is!). Az OKTV versenyeken is kimagasló, országos eredményeket értek el diákjaink, például informatikából 2021-ben és 2023-ban is Eötvösös tanuló lett az ország legjobbja. Kiváló sportolók is nevelődnek nálunk, országosan jegyzik atlétáinkat és kosarasainkat, de van olimpikon kajakozónk és triatlonistánk is. 2018. március 24-én megkaptuk a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács által Akkreditált Kiváló Tehetségpont minősítést.

2023. szeptember 1-én az Eötvös Gimnázium nevelőtestülete 48 fő, tanulói létszáma 565 fő.